November 18-án került sor az idei év utolsó Executive Club összejövetelének megrendezésére a HOA szervezésében. Az előadások a magyarországi munkaerő versenyképességéről, a digitális világ miatti hatékonysági versenyfutásról illetve az ezzekel kapcsolatos lehetőségekről és kihívásokról adtak körképet a meghívott (f)első vezetők számára.

A McKinsey szeptemberben publikált tanulmánya szerint a tudásintenzív tevékenységek kiszervezésének várható növekedése 2019-ig évente 23%, a globális piac mérete pedig több mint 50 milliárd dollár lesz. 2008 és 2015 között a közép kelet európai (CEE) régióban a szolgáltató központok növekedése 17% volt. Elsőként a tradicionális tevékenységek kiszervezése dominált (IT helpdesk, könyvelési tranzakciók stb.) amit hamarosan a komplexebb tranzakcionális tevékenységek követtek (IT táv menedzsment, beszerzés stb.). A következő nagy növekedési hullám a tudásintenzív tevékenységek (kockázat menedzsment, kutatás-fejlesztés stb.) kiszervezése lehet, ami az un. kompetencia központok (CoC) nagyobb számú kialakítását jelentheti. Ez egybevág a magyar kormány stratégiájával, ami a következő években a K+F tevékenységek idevonzására fókuszál.

A tanulmány szerint Magyarország az egyik legérettebb szolgáltató központ hub a régióban, ugyanakkor az is kiderül, hogy a lengyelek és a csehek erős versenytársaink. A kompetencia központok szempontjából Magyarországnak annyi versenyelőnye van, hogy a legmagasabb százalékban (78%) olyan szolgáltató központok vannak jelen, akik a saját anyavállalatuknak dolgoznak (CEE átlag 48%). Az anyavállalatok ugyanis a cégen belül hamarabb adnak át kritikus és érzékeny területeket, mint külsős beszállítóknak.

Vagyis megállapíthatjuk, hogy a piaci környezet kedvező, és a dinamikus növekedés megtorpanása a következő években gazdasági okból nem várható.

Kérdés azonban, hogy mennyire és milyen hamar sikerül majd a beruházás ösztönző és munkahelyteremtést támogató kedvezményrendszert átalakítani úgy, hogy az a minőségi munkahelyteremtést támogassa a mennyiségi helyett és kifejezze a kormányzat szektorprioritását is (Cseh- és Lengyelországban már mindkettő megvalósult).
A jelenlegi támogatási rendszer próbál arra megoldást találni, hogy a frissen végzett fiatalokat a vállalatoknak még képezniük kell, mielőtt teljes értékű munkát tudnak végezni. Ennek a folyamatnak a felgyorsítására alkalmas a dual képzési rendszer, amit alkalmassá kell tenni a felsőfokú intézményekben tanulók duál képzésére is.

Fontos kérdés lesz az is, hogy a fiatalok elvándorlása megállítható-e azzal, ha olyan munkakörök betöltésére van lehetőségük Magyarországon, amire külföldön esélyük sem lenne.