November 29-30 között került megrendezésre a 16-ik HR Congress Amszterdamban. Az idei konferencián számos neves professzor és nagyvállalati HR Vezető beszélt azokról a kihívásokról, amikkel napjainkban szembesülünk. Az előadók között voltak Dr Dave Ulrich, Dr Konstantin Korotov (ESMT),  Dr Lynda Gratton,  Dr Erin Meyer (INSEAD), Dr Paul Sparrow – csak hogy néhányat említsek közülük.

Az egyik nagy témakör, amiről sok szó esett az volt, hogy a HR – mint szakma – válaszút előtt van. Vagy képes lesz megújítani önmagát, vagy nem fog a döntéshozók között ülni a vezetői csapatban.

A megfogalmazott kritikák szerint (amivel teljes mértékben egyetértek!)

• a mostani HR modellben alkalmazott technológiai megoldások nem hozták a tőlük elvárt eredményeket,
• a HR nem képes stratégiai és holisziktikus megoldások kidolgozására,
• a legtöbb esetben a HR vezetők nem rendelkeznek a szükséges képességekkel ahhoz, hogy partnerévé váljanak az üzleti vezetőknek ( pl. nem tudnak mit kezdeni a big data, HR analytics témákkal)
• és a HR Business Partner modell bár az 5-ik generációjánál tart, még mindig tele van kihívásokkal a működtetése.

A konferencián elhangzottak még jobban megerősítették azt a személyes mottómat, ami eddig is meggyőződésem volt, aki (jó) HR-es akar lenni, az tanuljon matekot ! Eddig is ez volt az üzlet által egyedül megértett nyelv, de a big data miatti paradigmaváltás következtében ez mára még sokkal fontosabb lett.

Egy másik nagy témakör a munkavállalói élményt boncolgatta,  szó esett a dolgozó központú vállalatról, téma volt a munkavállalók “boldogsága” és a HR szerepe a szervezet és a munkahelyi kultúra ki- és átalakításában. Hallhattunk arról, hogy a jövőbeni HR kihívások között szerepel

• a temérdek információ feldolgozásával túlterhelt dolgozók segítése
•  a kulturális konfliktusok megnövekedése amiatt, hogy – a történelemben először – négy generáció dolgozik egymás mellett

Dr. Lynda Gratton arról mesélt, hogy az 50-es évek óta minden évtizedben 2 évet növekedett az átlagéletkor,  igy egyvalamiben teljesen biztosak lehetünk : tovább fogunk dolgozni (hacsak nem takarítjuk meg a fizetésünk 40%-át egészen fiatal korunk óta, ami a mai áruhitel felhasználási szokások alapján egyáltalán nem valószínűsíthető)

Ez a trend szintén komoly kihívások elé állítja a HR szakmát, mivel a teljes újragondolását igényli az új dolgozó betanítási folyamatának, a bérezési rendszernek, az 50 feletti munkavállalókhoz való jelenlegi hozzáállásnak (ha őszinték vagyunk magunkhoz, akkor tudjuk, hogy ma ez egy komoly probléma !) és még sorolhatnám.

A kiállítók között láthattunk olyan technológiai alkalmazásokat is, amik alkalmasak a teljesítmény értékelő beszélgetés kiváltására, és big data alapon real-time 360 fokos visszajelzést lehet vele adni és kapni is.

Hogy mit hoztam haza? Azt a kérdést, hogy vajon Magyarországon mekkora a lemaradásunk a nemzetközi trendekhez képest ? Mennyire ismerik fel a mai közép és nagyvállalati vezetők, hogy a jó HR -hez nem ért mindenki és a rossz HR gyakorlat többe kerül nekik, mint a jó (de nem olcsó) HR szakember alkalmazása?

A választ még nem tudom, de ahogy a képen is láthatjuk, nincs Hero HR nélkül… úgyhogy azt javaslom mindenkinek, hogy HaRcra fel!